Első gondolatok.

Hogy is kellene kezdeni? Gondolom nem egy kérdéssel. Nah mindegy is. Szóval elindultunk YouTube-n, és jelenleg 3 videónk van a csatornán, valamint egy twitter, facebook,

Read More »
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on skype
Skype
Share on email
Email

Cyberpunk 2077 – Egy utcakölyök élete

Share on facebook
Facebook
Share on google
Google+
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn

Huhh. Persze tudtuk, hogy ütős lesz, de minket nagyon meglepett a Cyberpunk 2077. Látványvilág nagyjából az amire számítottunk, nah de a játékmenet… „aztak**va”… Bejön… Szóval, ki nem hagytuk volna a világért sem a Cyberpunk 2077-et. A Witcher sikere után nem is várhattunk volna mást, hiszen a fejlesztő ugyanaz mindkét játék esetében, a CD Projekt RED. De nézzük is. …

Ősi Cyberpunk közmondás szerint, „Akkora pénisszel közlekedj, hogy soha ne taposd meg azt.”

Kezdjük talán azzal, hogy a karakterünk kusztomizációja nagyon érdekes volt. Először is ki kellett választani azt az életutat amit játszani szeretnénk. (mi a streetkid, azaz az utcakölyköt választottuk) Ezután jöhetett a csecse-becse. Az ember meg sem lepődik, mikor haj, szemszínt, vagy szakállat, esetleg tetoválást kell beállítani. Nah de az hogy még a péniszméretet is be lehet dobni. 😀 Azért azon picit megakadtunk. A végén nem állítottuk be, mert félő volt hogy rálépnénk a végére 😀 Mondjuk az már csak hab volt a tortán, hogy akár a mellbimbóinkat is el tudjuk tüntetni, vagy „testreszabhatjuk”. Szóval nem mellesleg (értitek … nah jó ez gyenge poén volt) a karakteralkotás egyszóval zseniális lett. A statokat gyorsan elosztottuk, (6 pontot ad a game indulásnál) majd bele is csaptunk a kiberlecsóba.

Az utcakölykök élete sem játék és szórakozás… jah várj… de!

A Cyberpunk utcakölykeként, elég kevés kessel indulunk, viszont jók vagyunk hekkelésből, és persze ismerjük a fontosabb alvilági arcokat, valamint jobban tájékozódunk Night City városában. Egy bárból indulunk, ahol Pepe rögtön előadja, hogy „kölcsönkért” a helyi providenttől, és nem nagyon tud kimászni belőle. A kölcsönadó Kirk egyébként, mit ad Isten, pont a bárban tölti az idejét, úgyhogy valamilyen fura késztetés okán elmegyünk kikönyörögni Pepe-t a slamasztikából. Ez olyan határozottan jól sikerült, hogy bár őt nagyjából tisztára nyaljuk, de magunkra rántunk egy taliga igazán rossz minőségi lósz*art. El kell lopni egy Rayfieldet. Mi az nekünk, hiszen minden utcasarkon ez rohangál… Őőő… várj csak mégsem… Össz-vissz 4 darab készült az autóból, de persze ez az ára az öreg Pepe megmentésének, így – és persze Nagy Joe erőteljes megjelenésének is köszönhetően – elvállaljuk a melót.

Anya, Apa! Ő itt V, az élettársunk!

Miután felvettük a melót, elmegyünk lopni… ízé … dolgozni. A garázsban meg is találjuk a Rayfieldet, és Kirk által adott „kulccsal” már majdnem el is lopjuk, de egy nagydarab tag nem igazán engedi. Ő Jackie. Jackie egyébként egy pisztollyal próbál kitessékelni a verdából minket. Amit aztán a Yard fejel meg a megérkezésükkel. Szerencsénkre nem lőnek le minket, mert ők is tudják, hogy akkor vége lenne a Cyberpunk 2077-nek is, (hihi) viszont azért nem hagyják ki hogy fejbevágjanak egy gumibottal.

Egy sikátorban ébredünk, és miután gyorsan helyrepakoltuk a törött orrunkat, beszélgetünk Jackie-vel. Akiről rövid időn belül ki is derül hogy tök jó fej. S, már az első „randink” után elhív a muterhez egy kis csilire. Hát most mondjátok, hogy nem jó fej a srác! Bár gyors a tempó, de hát ki tud ellenállni egy ilyen sármos meláknak. Szóval össze is barátkozunk relatív hamar.

Egy kis technikai instrukció.

Miután letoltunk egy pár balhét Jackie-vel (mozizás következik ennél a résznél), ad nekünk egy VR-t ami valójában egy tutorial, és tech bemutató egyben. A cuccot használva végig tudjuk venni a játék által kínált lehetőségeket. A támadásokat, hekkeléseket, trükköket, stb… Az az igazság, hogy nem olyan egyszerű mindent fejben tartani, és persze alkalmazni sem.

Ezután kezdődik a „nemulass”

Kb ekkor érünk el arra a pontra mikor végre megkapjuk az első igazi melónkat. Az az igazság, hogy nem is sikerült elsőre végigtolni, mert ekkor szembesültünk azon egyszerű ténnyel, hogy nehezebb és komplexebb a harc mint sejtettük, úgyhogy a lopakodást választva oldottuk meg a végén a feladatot.

Hogy mi is volt az, azt lesd meg a Twitch, vagy a YouTube csatornánkon. Az első rész természetesen ott folytatódik.

https://www.twitch.tv/videos/832098587

https://www.youtube.com/channel/UCVrIvZo9Ct7ur5NB-vTIK4A

Cyberzsír az egész

A játék mechanizmusa összességében jónak mondható. Bár kissé zavaró volt (főleg Krisnek), hogy nehéz beállítani igazán jóra az érzékenységet. Ha hozzáigazítod a tüzeléshez, akkor tuti hogy a fordulás fog lassúnak tűnni, ha pedig túlérzékenyre állított akkor a tüzelésnél lesznek gondok. De valószínű inkább az a baj hogy elsőre szokatlan volt. A harcrendszer alapvetően (legalább is nekem) egy kicsit túl lett gondolva, de nyilván szintén megszokás kérdése a dolog. Az enemy egy alappisztollyal szinte kilőhetetlen, de szerencsére a játékban akadnak erősebb kaliberű “mordályok”, szóval ez is rendben. (majd belerázódunk mire a végére érünk). A fények, árnyékok meglátásunk szerint nagyon helyen voltak végig, a színek nem voltak “eltolva”. A küldetések érdekesek, mert vélhetően alkalmazkodnak az életúthoz is, illetve a karakterünkhőz is. Valószínű az első küldetés egy nomádnak sokkal jobban ment volna (megoldja erőből), de az utcakölyöknek inkább a lopakodás segített, több ízben is. Nagyon sok olyan dolgot oldottak meg a CD-nél kifejezetten érdekesre, amik egyébként megfejelték a durva sztoriszálat is. S, ha már sztori. Az első másfél óra alatt már lehetett érezni, hogy inkább történetközpontú, mint eszetlenül-öldökölős a játék. Valahogy úgy tudnánk a legjobban összefoglalni, mint egy nagyszabású filmet, ahol nehezen indul be minden, de amikor beindul akkor fel kell kötni a gatyát.

A Cyberpunk 2077 lazán pályázhat az év játéka címre, függetlenül attól hogy menetközbe (és főleg hamarabb) megérkezett a The Last of Us – part 2 (természetesen PS-ről van szó). Ha még nem tettétek meg akkor feltétlenül szánjatok a gamera egy kis pénzt, nem fogtok csalódni.

Üdv: Kris & Atis